Mosoly

Mosolygott mindig. Mélabús mosoly
Melyben sugár s könny lágyan összefoly
Jól tudtam, hogy nagy, nagy bánatja volt
Nem láttam mégse bájosabb mosolyt
Faggattam, kértem: Nos, mi bántja hát?
De mást nem láttam, csak szép mosolyát
Faggattam, kértem: Nos, mi bántja hát?
De mást nem láttam, csak szép mosolyát
Rajtam pihent a könny-áztatta szem
S mosollyal mondta: Nem fáj semmi sem!
Mint vándor-angyal járt e bús világban
Ha égre nézett, mosolyogni láttam
Úgy tetszett nékem: a magasba fönt
Mosolygó szemmel társakat köszönt
Utólszor láttam. Sírtak körülötte
És ő mosolygott. Némán
Úgy tetszett nékem: a magasba fönt
Mosolygó szemmel társakat köszönt
Utólszor láttam. Sírtak körülötte
És ő mosolygott. Némán, mindörökre
Faggattam, kértem: Nos, mi bántja hát?
De mást nem láttam, csak szép mosolyát
Faggattam, kértem: Nos, mi bántja hát?
De mást nem láttam, csak szép mosolyát
Faggattam, kértem: Nos, mi bántja hát?
De mást nem láttam, csak szép mosolyát
Faggattam, kértem: Nos, mi bántja hát?
De mást nem láttam, csak szép mosolyát
De mást nem láttam, csak szép mosolyát