A Cinege Cipője

Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak
Nagy bánata van a cinegemadárnak
Szeretne elmenni, ő is útra kelni
De cipőt az árva sehol se tud venni
Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához
Fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz
Azt mondja a varga, nem ér ő most arra
Mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
Darunak, gólyának, a bölömbikának
Kár, kár, kár, nem ilyen akárki fiának!
Daru is, gólya is, a bölömbika is
Útra kelt azóta a búbos banka is
Csak a cingének szomorú az ének:
Nincsen cipőcskéje máig se szegénynek
Keresi-kutatja, repül gallyrul gallyra:
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
Egyre csak azt hajtja
«Kis cipőt, kis cipőt!»
Csak a cingének szomorú az ének:
Nincsen cipőcskéje máig se szegénynek
Keresi-kutatja, repül gallyrul gallyra:
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
«Kis cipőt, kis cipőt!»
Egyre csak azt-egyre csak azt hajtja
«Kis cipőt, kis cipőt!»