Sírkövek

A savas esőben áznak a csontok, a koponyák
Ostyaként olvadó királyi koronák
Kormos freskók, csótányok, poloskák
Az elhagyott templomokban elhangolódott orgonák
Néhány horda poroszkál, hipnotizál az őserdő
Köd előttem, köd utánam, sűrű füstfelhő
És szellemek. Megelevenednek
A remegő kezemben egyiptomi papirusz tekercsek
Mert beavatottként az alvilágban barangolok
Veszélyt hozok. A kapuk őrzői állat fejű
Késekkel hadonászó démonok
Az égbolton piramisok lebegnek
A napisten bárkájában evezek, időhurok
Sírkövek, amiken nincs szöveg
Sírkövek, amiken nincs szöveg
Üres sírkövek, amiken nincs szöveg
Sírkövek, amiken nincs szöveg
Égő könyvlapok, hajnali hurrikán
Letargikus liturgiák, litániák
Meggyűlöltem a szisztémát
Klánokba verődve, fintorogva kacagnak a hiénák
Csak keltik a hisztériát, mert megtéveszt a külalak
Tévesen gondolják, hogy a seggükből süt a nap
Késik a genezis, lásd a fenevadat
Gomba és cannabis, görbe kecskeszarvak
Kóborlok, átvágok a kopár pusztaságon
Hegyekben állnak a csontvázak
A koszorúk, a hullazsákok
Kopott koporsót húzok magam után
Benne van a láncfűrészem és a Remington puskám
Száll a por, a bontási törmelék
Oda tartok, ahol a föld és az ég összeér
(már nem szólnak az égi harsonák)
Sírkövek, amiken nincs szöveg
Sírkövek, amiken nincs szöveg
Üres sírkövek, amiken nincs szöveg
Sírkövek, amiken nincs szöveg
Sírkövek, amiken nincs szöveg
Sírkövek, amiken nincs szöveg
Üres sírkövek, amikről hiányoznak a nevek
A dátumok, a feliratok, nincs szöveg!
(elhalkulnak az égi harsonák!)