Kultúrált

Mégsem olyan édes…
Hehehe…
Mégsem olyan édes…
Mégsem olyan édes…
Mégsem olyan édes…
Mégsem…
Még most jön…
Nézd azt a fiatal srácot,
Kajak volt,
És nam gatyázott.
Szétrugta az összes kukát.
Anyuka elengedte,
Életében először,
És két sörtől rögtön fejre állt.
Erős vagy, bebaszod a telefonfülke ajtaját!
Azt is egy kővel, mert amúgy nagyon fáj! Nagyon fáj!
Magát hülyére issza,
És a telefonfülke nem üt vissza…
Aztán ügyelj le ne hányd az új ruhád!
Telenyomod fánkkal a szádat,
Aztán vigyorogsz, mint egy barom állat!
Nézd az ember milyen kultúrált!
Nézd azt a fiatal lányt ott,
Biztos kevés Lassie-filmet látott,
Mert a homokozóba szaratja a kutyáját.
A fáradtságot venni,
Azt hogy kislapáttal összeszedni,
Már nagyon utálják.
Erős vagy, bebaszod a telefonfülke ajtaját!
Azt is egy kővel, mert amúgy nagyon fáj! Nagyon fáj!
Magát hülyére issza,
És a telefonfülke nem üt vissza…
Aztán ügyelj le ne hányd az új ruhád!
Telenyomod fánkkal a szádat,
Aztán vigyorogsz, mint egy barom állat!
Nézd az ember milyen kultúrált!
Kocsmában a szája tátva, mint egy malac úgy büfög.
Influenza idején az aszfalt zöld — sárga attól függ ki milyet köp.
Lassan elhányom magam, de folytasd csak bátran, zabáld csak a kapszulát.
Aztán üvölts és bizonyítsd be, hogy te is szívtál magadba kultúrát.
Az ember kultúrált.
Kúltúrált…