Édes Évek

1. Lesni a kézre, mit más nyújthat neked,
Túl hiú vagy, feljebb fordítod fejed,
Múltad nincsen, de van még holnapod,
Ó, ez a te kalandod!
2. Míg nem hajtasz térdet a nyakkendõk elõtt,
Nem dőlhetsz földre a sárkányok között,
De inkább fejjel a kõfalnak rohansz,
Hátha odavághatsz.
R. Szállj csak, szállj csak szabadon,
Szállj csak végtelen utakon!
Minden perced jutalom
A láncok nélküli napokon.
3. Mindig tudod, hogy te megtalálod még
Az elrejtett, eltitkolt bölcsek kövét.
Álmod földi, de röpte égig ér,
Ó, ugye gyönyörû szép.
4. De a szél tovafújja az összes lábnyomot,
És nem marad semmi, csak fullasztó homok.
Az édes évek is így múlhatnak el,
Ó, ezt ne feledd el!
R., R., instr.
5. Bárhogy is fáj minden lesbõl jött pofon,
Még könnyeid nem hagynak ráncot arcodon,
Pillantásodnak lelked szab határt,
Nincsen semmi más gát.