Jó január herceg

Amióta elmentél, éppen január van,
Én itt állok betűzve az éppen Januárban.
Amióta elmentél, csupa kicsi most van,
Fel és alá loholok a rácsok menti mostban.
Loholok és lihegek, nem több vagyok ennél,
Sorrácsok közt iszkoló, mióta elmentél.
Amióta elmentél, bágyadt kenyérharc van,
Vadászcsoport vagyunk mind foltos barlangrajzban.
Jó Január Hercege, én ezt azért írtam,
Értesülése legyen annak, aki kinn van.
Jó Január Hercege, ezt azért is írtam,
Megnyugvása hogy legyen annak, ami benn van.
Annak, ami benn van.
Annak, ami benn van.
Még mielőtt elmentél, az igazság veszély volt,
Mára már észrevétlen, kicsike szégyenfolt.
Nem és nem megyek én el, ezt még végignézem,
Amíg nincsen ez a vész egész végig készen.
Jó Január Hercege, én ezt azért írtam,
Értesülése legyen annak, aki kinn van.
Jó Január Hercege, ezt azért is írtam,
Megnyugvása hogy legyen annak, ami benn van.
Annak, ami benn van.
Annak, ami benn van.
Jó Január Hercege, én ezt azért írtam,
Értesülése legyen annak, aki kinn van.
Jó Január Hercege, ezt azért is írtam,
Megnyugvása hogy legyen annak, ami benn van.
Annak, ami benn van.
Annak, ami benn van.