Földvár felé félúton

Ott állt a lány az út jobb oldalán
Egy sárga rózsa hervadt homlokán
A szürke úton csak állt várakozón
Földvár felé félúton
Az őszi napfény bágyadtan virult
Az őszi bánat szép szemére hullt
Oly ismerős volt, hogy honnan, nem tudom
Földvár felé félúton
Megszólítottam, bár nehéz volt szívem
Földvár felé ha eljön, elviszem
Nem válaszolt, csak nézett álmodón
Földvár felé félúton
Vártam egy percet, vagy annyit sem talán
És mérgelődtem, tán süket ez a lány
Még egyszer szóltam: Ha nem jön, itthagyom
Földvár felé félúton
Csak állt ott némán, s nem fordult felém
Az őszi napfény felragyogott szemén
Egy könnycsepp gördült az arcán csillogón
Földvár felé félúton
Nem kértem többször, hisz' vártak már reám
A földvári kultúrház ócska színpadán
Otthagytam őt, és mást is, jól tudom
Földvár felé félúton
Azóta nézem az út jobb oldalát
Talán még egyszer meglátom azt a lányt
Ha megtalálom, megvigasztalom
Földvár felé félúton
Ha megtalálom, megvigasztalom
Földvár felé félúton